A páska a tanítványokkal

1 Üdvözlünk az "Isten felfedezése" című új foglalkozáson. Kezdjük azzal, hogy átbeszéljük, hogyan is állunk. Mi történt veled a legutóbbi találkozásunk óta, miért vagy hálás?

2 Mi okozott számodra stresszt ezen a héten, és mire van szükséged ahhoz, hogy jobbra forduljanak a dolgok?

3 Melyek a közösségedben élő emberek szükségletei, és hogyan segíthetünk egymásnak a megfogalmazott szükségletek betöltésében?

4 Melyik történettel foglalkoztunk a legutóbbi találkozáson? Mit tanultunk Istenről és az emberekről?

5 A legutóbbi találkozónkon úgy döntöttél, hogy alkalmazod a tanultakat. Mit tettél, és hogyan sikerült?

6 Kivel osztottál meg valamit a legutóbbi történetből? Hogyan reagáltak?

7 A legutóbbi találkozónk alkalmával számos szükségletet azonosítottunk, és tervbe vettük ezek betöltését. Hogy ment?

8 Most pedig hallgassunk meg egy új történetet Istentől...

¹⁷ A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el? ¹⁸ Ő ezt válaszolta: Menjetek a városba egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a páskavacsorát tanítványaimmal. ¹⁹ A tanítványok úgy tettek, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a páskavacsorát. ²⁰ Amikor beesteledett, asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal. ²¹ Miközben ettek, így szólt: Bizony mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem. ²² Ekkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték kérdezni tőle: Talán csak nem én vagyok az, Uram? ²³ Ő pedig így válaszolt: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. ²⁴ Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik. ²⁵ Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Ő azt felelte neki: Te mondtad. ²⁶ Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! ²⁷ Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, ²⁸ mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. ²⁹ De mondom nektek, nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában. ³⁰ Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére.

1 Most pedig kérjünk meg valakit, hogy mesélje el ezt a részt a saját szavaival, mintha egy olyan barátjának mondaná el, aki még soha nem hallotta. Segítsünk nekik, ha valamit véletlenül kihagynak vagy hozzáadnak. Ha ez történik, megkérdezhetjük: "Hol találod ezt a történetben?".

2 Mit tanít nekünk ez a történet Istenről, az Ő jelleméről és arról, hogy mit tesz?

3 Mit tudunk meg ebből a történetből az emberekről, beleértve magunkat is?

4 Hogyan fogod alkalmazni Isten igazságát ebből a történetből a héten az életedben? Mi az a konkrét cselekedet vagy dolog, amit meg fogsz tenni?

5 Kivel osztanál meg egy igazságot ebből a történetből, mielőtt újra találkozunk? Ismersz másokat, akik hozzánk hasonlóan szeretnék felfedezni Isten igéjét ezen az alkalmazáson keresztül?

6 Ahogy a találkozónk a végéhez közeledik, döntsük el, mikor találkozunk újra, és ki fogja vezetni a következő alkalmat..

7 Jó volt együtt tölteni ezt az időt. Arra bátorítunk benneteket, hogy jegyezzétek fel, amit elhatároztatok és a következő találkozásunk előtti napokban hallgassátok meg újra ezt a történetet. A moderátor megoszthatja a történet szövegét vagy hanganyagát, ha valakinek nincs meg. Kérjük az Úr segítségét ezen az úton.